5 kulcs az asszertív kommunikációhoz

2018.01.08. Human Telex Consulting Kft.

Az életben a legtöbb konfliktus a nem megfelelő kommunikáció eredménye. Ennek kapcsán egyre több helyen találkozhatunk az asszertivitás fogalmával, ezért érdemes közelebbről is megismerkednünk a kifejezéssel, és hogy pontosan mit is értünk alatta.

Elsősorban a kommunikáció vonatkozásában beszélünk asszertivitásról, illetve asszertív stílusról az alárendelődő, az agresszív és a rejtett agresszív kommunikációs stílusok mellett. Az asszertivitás az önérvényesítés olyan formáját jelenti, mely során a saját érdekek mellett mások érdekeit és érzéseit is szem előtt tartjuk, kölcsönösen előnyös megoldásokat keresve. Az asszertív kommunikáció része a saját érzések, gondolatok nyílt kifejezése mellett az is, hogy meghalljuk, és megértjük mások igényeit, érdekeit, és ezeket egyszerre tudjuk figyelembe venni az adott helyzetben.

Ez a készség azért fontos – munkahelyi szituációkban és magánéletben egyaránt – mert segít megtalálni a hatékony együttműködés módját egy-egy problémás helyzetben, anélkül, hogy az rossz érzéseket okozna, így az érintettek közti kapcsolatot is megóvja, erősíti.

A következő 5 pont kulcsfontosságú az asszertív kommunikáció hatékony alkalmazásához:

  1. Empátia

Fontos felismernünk, hogy minden kommunikációs helyzetben (legalább) ketten vagyunk, és ahogy nekem, úgy másoknak is van egy „csomagja” érzésekkel, indulatokkal, igényekkel és célokkal, amivel jelen van az adott szituációban. Ahogy erre röviden reflektálunk, megértést tanúsítunk, már partnerekké válunk, és megalapozzuk a jó légkört.

Pl.: Megértem, hogy sok nehézséget okoznak az új változtatások, de tartanunk kell a határidőket, hogy ne csússzon a projekt.

  1. Maradjunk higgadtak

Feszült, érzelmileg telített problémahelyzetekben sokszor nem könnyű megőrizni a nyugalmunkat. Azonban, ha hagyjuk, hogy az érzelmeink (legtöbbször haragunk és kétségbeesésünk) átvegye az irányítást, azt a másik fél fogja megszenvedni. Próbáljuk az indulatok ellenére higgadtan megközelíteni a helyzetet, hogy erőszakmentesen kommunikáljunk verbális és nonverbális szinten egyaránt, különben könnyen agresszívvá válhat a stílusunk, ami nem támogatja a probléma hatékony megoldását.

Természetesen hangot adhatunk a szituációval kapcsolatos érzéseinknek, de nem mindegy, hogy ezt milyen formában tesszük (lásd 4. pont). Ha elveszítjük a fejünket, az általában a partnert is támadásra, vagy védekezésre késztetjük.

  1. Legyünk konkrétak

Ne féljünk nyíltan és határozottan kifejezni az igényeinket, szükségleteinket. Ügyeljünk, hogy mindig pontosan és egyértelműen fogalmazzuk meg, hogy mit szeretnénk.

Pl.: Nem nagyon tudom, hogy fogok ezekkel a feladatokkal boldogulni egyedül, ha valakitől esetleg kapnék egy kis támogatást, akkor talán könnyebb dolgom lenne… HELYETT: A következő héten szükségem lesz a segítségedre, hogy minden elkészüljön.

Olyankor is fontos a pontos megfogalmazás, amikor egy számunkra kellemetlen helyzetben másokat valamilyen változtatásra kérünk. Ilyenkor kerüljük az általánosításokat és a túlzásokat, hogy hatékonyan és gyorsan rendezzük a problémát, ahelyett, hogy további konfliktust generálnánk.

Pl.: Sosem lehet rád számítani, állandóan elkésel mindenhonnan – szedd össze magad! HELYETT: Ezen a héten már harmadjára késtél a meetingről. Légy szíves figyelj erre oda, hogy mindannyian gyorsabban végezhessünk.

  1. Én üzenetek

Egyes szám első személyben fogalmazzuk meg mondanivalónkat én-üzenetként, így elkerülve a vádaskodást, a szemrehányás jellegű kijelentéseket és az általános beszédstílust is. Az én-közlések elsősorban a saját érzelmek és személyes megélés kifejezésére szolgálnak, anélkül, hogy mást minősítenénk ezzel.

Pl.: Kellemetlen nekem, amikor késve érkezel, mert olyankor úgy érzem, nem tartod tiszteletben az én időmet.

  1. Kérdezzünk

Ne a saját feltételezéseinkből induljunk ki, hanem járjunk utána, ha számunkra valami nem világos. Problémás helyzetekben néhány jó kérdéssel sokkal közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, és gyorsabban juthatunk megegyezésre, mint ha csak a saját álláspontunkról próbálnánk meggyőzni a másikat. Kérdezzünk rá nyíltan a másik fél szükségleteire és az ő nézőpontjára, hogy valóban win-win megoldás születhessen.

Az asszertív kommunikáció alkalmazása sok esetben nem könnyű. Tudatos erőfeszítést igényel, hogy ezzel az eszköztárral fogalmazzuk meg a mondandónkat, mivel alapvetően nem természetes működésmód. Maga a technika viszont tanulható, és gyakorlás útján beépíthető a mindennapi kommunikációs helyzetekbe, melynek eredményeképp növelhetjük személyes hatékonyságunkat, és nem okoz majd gondot az sem, ha visszajelzést kell adnunk másoknak, vagy saját szükségleteinknek kell hangot adnunk.